|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-25 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Máthé Dénes 1999. augusztus 14.22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2003. augusztus 15.A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ új számában olvasható tanulmányok között van Máthé Dénes: A költői kép strukturalista és generatív megközelítésének néhány sajátossága; Csomortáni Magdolna: A csíki víznevek nyelvi elemzése; Kádár Edit: Etnolingvisztikai vitalitás a szórványban (Oltszakadát) ; Murádin László: Az összefoglaló fogalmak megnevezéseinek hiánya a moldvai csángó nyelvjárásban. Az Adattár rovatban Sas Péter a Székely Nemzeti Múzeum történetéből közölt dokumentumokat, a folyóirat a nyolcvanéves Janitsek Jenőt köszöntötte. /A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XLIV. évfolyam 1-2. számának tartalmából. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./2004. április 19.A magyarul megszólaló tudomány címmel tartottak szakmai konferenciát ápr. 17-én, Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának tanácstermében. Szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság és a BBTE Magyar Nyelvészeti Tanszéke. Péntek János professzor Magyar nyelvű tudományosság – kezdet és vég? című előadásában érzékeltette a magyar nyelv tudományban, tudományos szakirodalomban való használatának fontosságát. Az érdeklődők meghallgathatták Juhász Dezső, Szabó T. Attila, Kabán Annamária, Fazakas Emese, Wanek Ferenc, Gráfik Imre, Gál László, Dede Éva, Kovács György, Szabó Zoltán, Murvai Olga, Muzsnay Csaba, Révay Valéria, Gábor Csilla, Tóth Zsombor, Molnár Szabolcs, Tamás Csilla, T. Szabó Levente, Luffy Katalin és Máthé Dénes előadását. /Oláh Levente: Magyarul megszólaló tudomány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./2004. augusztus 18.Megjelent az erdélyi unitáriusok negyedévi folyóirata, a Keresztény Magvető /Kolozsvár/ 2004/2. száma. „A magyarul megszólaló tudomány” címet viselő, az Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediája megjelenésének 350. évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián (április 17.) elhangzott előadások közül Péntek János, Kabán Annamária és Máthé Dénes előadása olvasható a folyóiratban. /Megjelent a Magvető. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2005. március 21.Március 21-én Aradon ünnepélyesen megnyitották a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny idei országos döntőjét. Kötő József oktatásügyi államtitkár mondott beszédet, megjelent Aurel Ardelean szenátor, az Aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem rektora, Búza Gábor, Arad megyei tanácsi alelnök, Horváth Levente Ákos, Arad megyei alprefektus is. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, a bizottság elnöke azt kívánta, a magyar és nyelv és irodalom mindenkiben találja meg a maga otthonát. A tantárgyverseny főszervezője, Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő volt. Az ünnepélyes megnyitó az ősi székely himnusszal zárult, a Bátkai Melinda vezette Vox Juventutis kórus előadásában. /Kiss Károly: “Lengessük nyelvünk láthatatlan lobogását”. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2005. március 25.Március 24-én Aradon a Jelen Házban díjkiosztó ünnepséggel zárult az idei Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalomverseny országos döntője. 15 megye 165 versenyzője indult a versenyen. Matekovits Mihály Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, a verseny főszervezője és dr. Máthé Dénes, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára, az országos bíráló bizottság elnöke értékelték a lezajlott versenyt. A díjakat jócskán megfejelte elsősorban Böszörményi Zoltán, valamint a Vasile Goldis Nyugati Egyetem vezetősége. A különdíjak felajánlói is igen széles skálán mozogtak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága a három maximális pontszámot elért versenyzőt háromhetes magyarországi táborozással jutalmazta. Ezúttal tanárok és iskolák is kaptak különdíjat. /Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2005. november 29.Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./2007. december 14.Könyvbemutatóval egybekötött könyvvásárt tartottak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának magyar szakos tanárai, professzorai. A kiadványok egyetemi jegyzetek, konferencia- és tanulmánykötetek, tankönyvek formájában jelentek meg. A témák különböznek egymástól, de egy közös van bennük: a magyar nyelv ápolása. A kötetek az egyetemi oktatás segédei próbálnak lenni. Megjelent könyvek: Máthé Dénes: Retorika a bölcsészeti oktatásban, Simoncsics Péter: Chrestomathia Hungarica, Fazakas Emese: Bevezetés a magyar nyelvtörténetbe, Kádár Edit: Alaktan és szófajtan, Fóris-Ferenczi Rita: Anyanyelv – Pedagógia, Máthé Dénes: Nyelvi létmódok, Fazakas Emese: A fel, le és alá igekötők használati köre a kései ómagyar kortól napjainkig, Benő Attila és Szilágyi N. Sándor: Nyelvi közösség, nyelvi jogok. /Fodor Tekla: Egyetemi jegyzetek, tankönyvek és tanulmányok a Filológia Tanszéken. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2007. december 20.Ötvenéves a NyIRK, teljes nevén: Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények. 1957-ben indult Kolozsváron a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirataként. Azóta is születése helyén jelenik meg évente kétszer. Az ünnepi számban két magyarországi szaktekintély: Görömbei András irodalomtörténész és Szathmári István nyelvész köszöntötte a folyóiratot. Ebben a számban Péntek János szóföldrajzi vizsgálatokat végzett a moldvai magyarban, Gulya János pedig a Halotti Beszéddel foglalkozott. A NyIRK megtett útjáról a folyóirat tudományos titkára, Murádin László nyelvész, a közismert nyelvművelő tájékoztatott. Kezdetben a példányszám ezer körül mozgott, 1974-től 500-600, 1993-tól csupán 350, 1997-ben megint 950, utána ismét visszaesett 300-ra. Csak megrendelők kapják, az Akadémiai Könyvtár számos példányt cserepéldányként küld szét a világba. Az I. évfolyam főszerkesztője Jancsó Elemér volt, őt követte Nagy István, aztán jött Gáll Ernő 1978-ban, utána a nemrég elhunyt Szabó Zoltán következett. A NyIRK tárgyköreit a nyelvészet és az irodalomtudomány között osztja meg, de nem zárkózik el más, humán jellegű szaktudományok, így a folklór vagy művelődéstörténet elől sem. Az írások szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia kolozsvári fiókjának kutatóiból, illetve a kolozsvári egyetem magyar tanszékeinek tagjaiból kerülnek/kerültek ki (Antal Árpád, Benő Attila, Csomortáni Magdolna, Egyed Emese, Fazakas Emese, Máthé Dénes, P. Dombi Erzsébet, Péntek János, Szabó Zoltán, Szabó T. Attila, Szilágyi N. Sándor és mások). A lap megindította a hely- és személynévkutatást. /Komoróczy György: Ötvenéves a NyIRK. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./2007. december 20.A Korunk–Komp-Press Kiadó december 19-i kolozsvári rendezvényén több újdonságot is bemutattak. Pieldner Judit Beszédterek, képterek című könyve egyrészt irodalom és film kapcsolatát elemző írásokat, másrészt recenziókat tartalmaz az új generáció költőinek – Szabó T. Anna, Borbély Szilárd, Lövétei Lázár László és Székely Csaba – köteteiről. Bemutatták továbbá a Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié 1957–2007 című antológiát. Szabédi László leveleiből állították össze „A Lázár utcától a Postakert utcáig” című könyvet. A Korunk könyvespolcán még négy új könyv szerepel: Balázs Imre József szerkesztésében A sztálinizmus irodalma Romániában című tanulmánykötet, Máthé Dénes Nyelvi létmódok, Rigán Lóránd Erósz városa és Végh Balázs Béla A gyermekirodalom változatai című könyve. /Rostás-Péter Emese: Nyolc könyv a Korunktól. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./2008. június 26.A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2008. december 8.December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./2009. július 28.Megjelent a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 2009/1-es száma. Néhány cím. Máté Zsuzsanna: Hermeneutikai dilemmák Madách Az ember tragédiájának Paulay Ede-rendezte ősbemutatóján, Máthé Dénes: A magyar stilisztika a kolozsvári nyelvészek tevékenységében (I.), Szűcs Tibor: A kontrasztív nyelvészet és a fordításkritika viszonyáról. Az Adattár rovatban Janitsek Jenő a Kolozs megyei Szék helyneveit tette közzé. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2010. május 4.Szabédi-emlékünnep Kolozsváron és SzabédonSzabédi László (Sáromberke, 1907. május 7 – Kolozsvár, 1959. április 19.) erdélyi magyar költő, újságíró, műfordító, egyetemi tanár, nyelvész életét és munkásságát méltatják a pénteken, szombaton és vasárnap sorra kerülő, sorrendben immár XIX. Szabédi Napokon. Május 7-én, pénteken 17 órakor a Szabédi Emlékháznál koszorúznak. Beszédet mond Kántor Lajos irodalomtörténész. 18.30-kor a Házsongárdi temetőben megkoszorúzzák Szabédi László sírját, ott Máthé Dénes egyetemi docens beszél. Május 8-án, szombaton tíztől az Unitárius Püspökség Dávid Ferenc Dísztermében konferencia kezdődik Gondolat-kísérletek Szabédi életművében címmel. Megnyitják: Főtisztelendő Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke és Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Elnököl Kántor Lajos. Az elhangzó előadások: Filozófiai tételek és szabad gondolatok (előadó: Egyed Péter egyetemi tanár); A húszéves Szabédi pszichológiai profilja (Plesek Zoltán doktorandus); A szaggatottság fonalain (Jakab András magiszter); Észrevételek Szabédi László unitárius kötődéséhez (Rezi Elek teológiai tanár); Nyelv és irodalom (Máthé Dénes egyetemi docens). Május 9-én, vasárnap 11 órától ünnepi istentisztelet a szabédi unitárius templomban. Szószéki szolgálatot végez Kecskés Csaba marosvásárhelyi lelkész-esperes. A vendégeket Jenei Sándor Levente helybeli lelkész üdvözli. Emlékbeszédet mond Nagy Pál irodalomtörténész. Közreműködik az egyházközség énekkara. Szabédi László költészetéből nyújtanak ízelítőt a helybeli fiatalok. Megkoszorúzzák a templom falán lévő Szabédi-domborművet és a Szabédi-emlékszoba plakettjét. Az emléknapok szervezői az EMKE, a Korunk Stúdió, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia és a Szabédi Unitárius Egyházközség. Támogatók az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet. Részletesebb tájékoztatás: EMKE Szabédi Emlékház, 400183 Kolozsvár (Cluj-Napoca), Str. Gheorghe Lazar 30., tel/fax: +40264434110, e-mail:[email protected] B.D Népújság (Marosvásárhely) 2010. május 11.Le kell ráznunk bilincseinketAz ész és bűbáj erdélyi gyémántja "Ha más vidékre hív a szépség, / De rab-cellába zár a kényszer, / Celládat bár mérföldek mérjék, / A zárt falakkal megelégszel?" (Szabédi László) – Tiszta eszményeket kegyetlenül megcsúfoló idő ördögi kerekei között pusztult el az a Szabédi László, aki egykor innen, ezekről a szomorú szépségekben bővelkedő mezőségi tájakról indult el "világhódító, nagyszerű kalandra" a szellem birodalmának ösvényein. A számára oly szűkmarkúan megadatott esztendők során bejárta a gondolati líra tartományait, mívesen megmunkált novellákban kereste a válaszokat súlyos kérdésekre, kísérletezett a színpadi kifejezés lehetőségeivel, éles elméjű kritikai tartományokban, esszékben mondott máig érvényes véleményt a korabeli szépirodalom és művészet jelenségeiről – például Tamási prózájáról, Nagy Imre festményeiről –, szerkesztett folyóiratot hű pályatársakkal együtt, mindig a dolgok lényegét keresve-kutatva. Maradandót alkotott a magyar nyelvtudomány területén. Ész és bűbáj című, 1953-ban megjelent kötetének előszavában írta: "Soha nem akartam más helyett gondolkozni, mint ahogy azt is elképzelhetetlennek tartottam, hogy helyettem más gondolkozzék." (Nagy Pál: Tisztelgő főhajtással) A mártír sorsú unitárius íróra emlékeztek vasárnap Szabédon. Kecskés Csaba, Marosvásárhely-kövesdombi lelkész-esperes, aki boldog gyermekéveit ugyanott töltötte, szószéki beszédében bibliai és irodalmi példázatokkal vázolta az értelmes életet kereső ember vívódását "ész és bűbáj" varázsában, ama fénytartományt mutatva fel, melyben ha az élet célja a madáchi tanulság: a küzdés maga –, akkor csak az embert egyetemesen, a nemzetet sajátosan szolgáló, értelmes küzdésnek van jogosultsága. A vendégeket Jenei Sándor Levente helybeli lelkész köszöntötte. Megtisztelte jelenlétével az eseményt Dáné Tibor Kálmán, az EMKE országos elnöke, Egyed Péter író, a kolozsvári BBTE filozófia tanszékének tanára, Máthé Dénes, a BBTE tanára, az Erdélyi Unitárius Egyház főgondnoka, érdekvédelmi szervezetünk és az önkormányzatok képviselői, pedagógusok. A templomban Szabédi László verseit szavalták a nevét viselő iskola diákjai, közreműködött a Szabó Júlia énekvezér dirigálta helyi vegyes kar, a templom falán elhelyezett emlékplakett – Hunyadi László alkotása – alá kerültek az emlékezés virágai, és koszorút helyeztek a kultúrház épületében létesített Szabédi- emlékszoba falára is. – Szabédi László lélekbeli hovatartozását írói nevének megválasztásával juttatta kifejezésre – mondotta Nagy Pál irodalomtörténész, a költő nemes kultuszának leghűségesebb marosvásárhelyi híve. – Szabédi László 1907. május 7-én eredetileg Székelynek született a Maros menti Sáromberkén. Gyermekkorának egy részét töltötte itt, ebben a faluban, Szabédon, a mezőségi szelíd dombok és vadvirágos rétek világában, ahol anyai nagyapja, Abrudbányai Rédiger Géza: unitárius lelkész volt. Szabédon, a tiszteletes úr családjának fölnevelő közösségében szerzett emlékek és élmények mindvégig – 1959-ben bekövetkezett tragikus haláláig – meghatározó erővel voltak sorsa alakulásában, sokoldalú munkálkodásának hétköznapjaiban. "Ebben a faluban / nem születtem ugyan, / szülőfalum mégis ez; / ebben a faluban / semmim sincsen ugyan, / de itten lesz, amim lesz." Szabédi Lászlóról szólva soha nem feledkezhetünk meg a szabédi temetőben nyugvó papköltő- nagyapáról, Rédiger Gézáról – figyelmeztetett Nagy Pál. És arról sem, hogy Szabédi László édesapja, a hatgyermekes sáromberki vasutas ugyancsak rendelkezett költői talentummal: "írásos hagyatékában több verse maradt fenn, s ezeknek egy része meg is jelent 1944-ben, Pécsett, a Szabédról...levett kalappal című kötetben, amit Abrudbányai Ödön, Rédiger Géza tiszteletes úr legidősebb fia szerkesztett. Irodalomtörténeti tény tehát, hogy Szabédi Lászlónak, a huszadik századi magyar irodalom és tudományosság kiemelkedő egyéniségének annak idején ilyen elődei voltak azok, akiknek családi közösségéből elindult később a maga pályáján. Ezen a talajon Szabédi választott szülőfaluja vonzó és értékgerjesztő góca lehet ma is e vidék – a viharos történelmi múltra visszatekintő székely Mezőség – élni akaró, megmaradásra hivatott magyarságának. * A kérlelhetetlen, szókimondó közíró szólal meg Nagy Pál záró mondataiban: – Szabédi Lászlót a csalódások, megaláztatások végül is öngyilkosságba kergették, ez a küzdelmes életpálya mélyen összefügg az erdélyi magyar értelmiség közelmúltjának megpróbáltató eseményeivel, azokkal a drámai történésekkel, melyek több nemzedék életében kitörölhetetlen nyomokat hagytak. Elegendő talán a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem 1959 tavaszán történt "beolvasztására" – azaz: megszüntetésére – gondolni. Köztudott: Szabédi jó ideig kiváló tanára volt a Bolyainak; évfolyamok számára nyújtott maradandó élményt kitűnő előadásaival. Egykori tanítványai – közéjük tartozom én is – múlhatatlan szeretettel és sok köszönettel emlékeznek rá manapság. Nem titok: az önálló Bolyai megszüntetése súlyos jogsértés volt, s mint ilyen, az egykori román kommunista-nacionalista diktatúra asszimilációs politikájának "fegyver- tényeként" emlékeztet a korabeli állapotokra. Ennek a fondorlatos jogsértésnek lett áldozata – másokkal együtt – Szabédi László is: 1959 áprilisában Kolozsvár mellett vonat elé vetette magát. * Szabédi László neve értékjelző fogalom irodalmunk, kultúránk jelenkori történetében. Az Őt megillető elismerés jele az is, hogy szavainak hű meghallói hajdani ittlétének színhelyén – a választott szülőfaluban – tisztelgő főhajtással emlékeznek rá minden időkben. Bölöni Domokos Népújság (Marosvásárhely) 2010. október 5.Eltemették Szabó Árpád püspökötZsúfolásig megtelt a kolozsvári unitárius templom hétfőn délben, amikor a szeptember 30-án, 75 éves korában elhunyt Szabó Árpád nyugalmazott püspököt búcsúztatták. Az Erdélyi Unitárius Egyház Képviselőtanácsa a Homoród menti kis faluból elindult, és élete javarészét – lelkészként, tanárként és egyházi vezetőként – Kolozsváron leélő főpásztorától vett búcsút. Utódja, Bálint-Benczédi Ferenc, aki két éve vette át a stafétabotot a 30. erdélyi unitárius püspöktől, Szabó Árpádnak a vegyészettel szemben tanúsított fiatalkori vonzódására utalva mondta: „az élet lett az ő laboratóriuma, aminek méltósággal viselt betegség vetett véget. Istentől elrugaszkodott világban őrizte a lángot”. A gyászbeszédek sorát Máthé Dénes főgondnok nyitotta meg, aki azt emelte ki, hogy az elhunyt sok figyelmet és energiát szentelt az egyházi oktatásnak. Máthé Dénes főgondnok hangsúlyozta: a püspök hittel és tisztességgel fogadta a halált, utolsó napjaiban is iskolaügyekről cserélt véleményt az őt meglátogatókkal. Rezi Elek, a Protestáns Teológiai Intézet rektora az elhunyt szakmai felkészültségét, igényességét, hivatástudatát, elkötelezettségét méltatta. Gyászbeszédet mondott még Popa Márta (igazgató, János Zsigmond Unitárius Kollégium), Varró Margit (igazgató, székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium), Asztalos Klára (elnök, Unitárius Nők Országos Szövetsége), Balázsi László (főjegyző, Magyarországi Unitárius Egyház), Csűri István (püspök, Romániai Református Egyházak), Jakubinyi György (érsek, Római Katolikus Egyház), Adorjáni Dezső (püspök, Evangélikus-Lutheránus Egyház), Hans Frölich (esperes, Szász Evangélikus Egyház) és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter. A gyászszertartáson az unitárius kollégium énekkara szolgált Majó Julianna vezetésével. Jelen volt László Attila alpolgármester, Tőkés László EU-parlamenti képviselő, közéletünk sok ismert személyisége. Szabó Árpádot legkevesebb félezren kísérték utolsó útjára a Házsongárdi temetőbe. (Ö.I.B.) Szabadság (Kolozsvár) 2011. augusztus 17.Unitáriusok XIII. találkozója – SzejkefürdőMinden év augusztusának második szombatján kerül sor a Hargita megyei Szejkefürdőn az unitáriusok világtalálkozójára. Az idén a XIII. rendezvény zajlott augusztus 13-án. Az ünnepi istentisztelet harangszóval kezdődött 11 órakor, amit a díszlovasok és a fúvószenekar felvonulása követett. Megnyitóbeszédet mondott a házigazda Kedei Mózes székelyudvarhelyi lelkész-esperes. Az ünnepi egyházi beszédet Andorkó Ferenc vargyasi lelkész tartotta, aki utalt a magyarok és ezen belül a kicsiny unitárius egyházat alkotó hívek összefogására is. Az Erdélyi Unitárius Egyház nevében Bálint-Benczédi Ferenc püspök, a Magyarországi Unitárius Egyház nevében Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati- gyulai unitárius lelkész mondott köszöntőt. Képviseltették magukat az amerikai unitáriusok is, akiknek vezetője szintén köszöntötte a népes közönséget. A világi vezetők is részt vettek a találkozón, dr. Máthé Dénes és Csáka József főgondnokok Kolozsvárról és dr. Elekes Botond, a magyarországi unitáriusok főgondnoka. A XIII. unitárius világtalálkozót megtisztelte jelenlétével Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is. Az ünnepi istentisztelet és a nemzeti ima közös eléneklése után ünnepi műsor következett. Ezen fellépett az Amerikai Unitárius-Univerzalista Egyház kórusa, a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet, a székelyszentmihályi citerazenekar, a székelyudvarhelyi Boróka néptáncegyüttes, valamint Szőcs Ilka, aki Hargita és Gondviselés címmel saját verseit szavalta el. A találkozó végén a jelenlevők megkoszorúzták a legnagyobb unitárius magyar, Orbán Balázs sírját. Felemelő érzés volt részt venni az unitárius világtalálkozón, bár mintha erre is, mint mindenre, rányomta volna bélyegét a gazdasági válság és a reménytelenség, kevesebben voltunk, mint az elmúlt években. Meg kell találniuk az egyházi és a világi vezetőknek a módozatot, amellyel legalább lélekben visszaadhatják híveiknek a jövőbe vetett reménységet, hiszen erős várunk nékünk az Isten. Személyesen hiányoltam az egyházi vezetők, lelkészek felvonulását ünneplőben, a díszlovasok után, hisz ez is ünnepélyesebbé tenné a rendezvényt. Tisztában vagyok azzal, hogy sokan ódzkodnak attól, hogy mint minden unitárius ünnepen, itt is adnának úrvacsorát, de ez is emelné a találkozó ünnepélyességét. Jó volna az is, ha bár pár mondat erejéig a média is tudósítana ezekről a találkozókról, hiszen az unitárius is a magyar történelmi egyházak közé tartozik és az erdélyi magyarság szerves részét az unitáriusok is alkotják. Demeter Judit. Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 10.Ünnepi unitárius zsinat KolozsváronAz erdélyi és a magyarországi unitáriusok Kolozsváron találkoztak június 28-án, a belvárosi unitárius templomban, ünnepi zsinaton. Ennek a fő célja a magyarországi és erdélyi unitárius egyházak egyesítése volt, mely hosszú és összehangolt folyamat eredményeként jött létre. Az egyesülés egyházjogi megvalósítása érdekében az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata a Magyarországi Egyházkerület által kijelölt zsinati képviselőkkel kiegészülve a Magyar Unitárius Egyház Zsinatává alakul. Miután a történelmi események révén a maradék unitárius egyházszervezet is feldarabolódott, a 89-es változások kedvező feltételeket biztosítottak egyházunk újraegyesülésére. Június 28- án, a két zsinat képviselőinek jelenlétében ez meg is történt. A Magyar Unitárius Egyház az egyetlen magyar indíttatású egyház és a legfiatalabb történelmi magyar egyház Erdélyben. Az ünnepi zsinaton bevezető beszédet mondott Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, majd a jelen levő zsinati tagokat köszöntötte dr. Máthé Dénes főgondnok, ugyanakkor megállapítva, hogy a zsinat határozatképes, majd felszólalt Bálint Benczédi Ferenc püspök. A munkálatoknak három napirendi pontja volt: A két egyházrész egyesítése, az új alapszabályzat elfogadása valamint különböző átmeneti rendelkezések és hatályba lépési határozatok. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezető testülete – Bálint Benczédi Ferenc püspök, Nagy László főjegyző, Kovács István közügyi igazgató, Máthé Dénes főgondnok – kiegészül a Magyarországi Egyházkerület vezetőségével: Balázsi László megbízott püspök-főjegyzővel, Elekes Botond főgondnokkal és Barabási Sándor főgondnok- helyettessel. A magyarországi unitárius lelkészeket Kászoni József budapesti lelkész képviselte. Az újraegyesült unitárius egyház neve: Magyar Unitárius Egyház. A határozatot a vezetőségi tagok aláírásukkal szentesítették a délutáni ünnepi istentiszteleten és bemutatták az új zászlót is. Az egyesülési határozatot Szabó László lelkész olvasta fel, az új alapszabályzatot pedig Gyerő Dávid előadó- tanácsos, melynek előkészítésében részt vett Máthé Sándor és dr. Kovács Sándor is. Az új alapszabályzat kiegészült a módosító javaslatokkal és az ünnepi zsinat megszavazta. Az ülés végén, harmadik napirendi pontként megszavaztak pár átmeneti rendelkezést, a működési szabályzatot és a választási szabályzatot. A délutáni ünnepi istentiszteleten kihirdették a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását és az alaptörvény elfogadását, és ezeket hitelesítették. Főtisztelendő püspök úr hangsúlyozta az esemény fontosságát. Köszöntőt mondott Máthé Dénes főgondnok (Kolozsvár), Elekes Botond főgondnok (Budapest), a testvéregyházak képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Részt vett ugyanakkor államtitkári szinten Vámos Tibor a román és Szászfalvy László, a magyar kormány képviselője is és nem utolsósorban Mr. Larry Coburn az amerikai Weston helységből, Massachusetts államból, az amerikai testvérgyülekezet megbízottja. Az unitáriusok számára – és nem csak – rangos rendezvényt megtisztelte jelenlétével Toró T. Tibor és Tőkés László is. Az ünnepi egyházi beszédet Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész tartotta, az úrvacsorai beszédet Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati lelkész. Az ünnepi zsinat a záróimával, az áldáskérés és a magyar himnusz közös eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épületében. Sajnálatos, hogy a Maros megyét képviselő zsinati tagok szinte fele nem tartotta lényegesnek részt venni az ünnepségen, mely egyébként a zsinati tagok számára kötelező. Demeter Judit ny. könyvtáros Népújság (Marosvásárhely) 2013. június 3.Céljaik elérésére buzdították a ballagókatÖt színmagyar és egy tagozatos líceum végzősei ballagtak el szombaton, Kolozsváron. Először reggel 9-től a Báthory-líceum négy végzős osztálya búcsúzott az Alma Matertől. Délelőtt 10-kor négy iskolában szólt utoljára a csengő: az Apáczai-líceubmban, a S. Toduţă Zenelíceumban, a János Zsigmond és a Református Kollégiumban. Az Apáczai-líceumban három, míg a János Zsigmond és a Református Kollégiumban két-két osztály (egy humán és egy reál) végzett. A zenelíceumbeli magyar osztályban tizenhat fiatal ballagott. Délután fél háromtól a Kolozsvári Magyar Opera színpadán a Brassai-líceum három végzős osztálya búcsúzott el. Az ekkor szokásos búcsúbeszédek az iskolai évek biztonságára és a további kihívásokra összpontosítottak. A szónokok főleg arra buzdították a fiatalokat, hogy harcoljanak céljaik eléréséért, álmaik beteljesüléséért, szülőföldjükön keresve a boldogulást. Az iskolák többségében tanulmányi és különdíjakat adtak át. Kivételt képezett a Református Kollégium, ahol a jutalmakat csak az évzárón osztják ki. „A világ a szívünkben tükröződik” A Szent Mihály-plébániatemplomban tartott hálaadó istentisztelettel kezdődött a Báthory István Elméleti Líceum ballagási ünnepsége, amely az iskola nagyépületének udvarán folytatódott. A ballagó négy osztály diákjai, élükön osztályfőnökeikkel, énekelve járták be az iskola épületét, majd felsorakoztak az udvaron. A közösen elmondott ima után Kiss Endre iskolalelkész olvasta fel Kovács Sándor főesperes üzenetét, amelyben az ifjúkori felelősségre és kötelességre hívta fel a figyelmet. Ifjúságunk lesz életünk kialakításának legfontosabb időszaka, életünk tehát ifjúságunk visszhangja lesz. Fiatal korban – amikor még álmodozunk, merészen szárnyalunk – kell megalapozni a későbbi tudást sok munkával, a jellem fejlesztésével, fegyelmezésével, a lélek gazdagításával. „S hogy munkádat elvégezhesd, Isten után bízzál magadban, ez a siker nagy eszköze” – szólt a főesperes biztatása. Timár Ágnes igazgatónő két bölcsességről beszélt a búcsúzó diákoknak. Egyrészt Dsida Jenő egyik verséből idézve vallotta, hogy igenis, kétkedés nélkül ki lehet jelenteni: szép e világ, gyönyörű e világ és nincs hiba benne. Másrészt annak az öreg bölcsnek a történetét mesélte el, aki a Korinthusba vezető út szélén ülve, két idegennel beszélgetett, akik mindketten Athénból mentek Korinthusba, és érdeklődtek tőle, hogy milyenek ott az emberek. Az öreg válasz helyett visszakérdezett, hogy milyenek Athénban az emberek. Egyikük rettenetes társaságnak tartotta őket – ennek az öreg azt válaszolta, Korinthusban sem jobbak. Másikuk azonban nagyszerű embereknek jellemezte az athéniakat – ezt az öreg megnyugtatta, hogy Korinthusban is ugyanolyan nagyszerűek. Mert a bölcs szerint: „a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.” Ezzel a bölcsességgel bocsátotta útjukra a ballagó diákokat az igazgatónő, azt kívánva, hogy járjanak békével, szeretettel és sikerrel az úton, amelyen elindultak. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes nem csak búcsúzásnak nevezte a ballagást, hanem számlakészítésnek is: ilyenkor sorra veszik a terveket, sikereket, emlékezetes és boldog pillanatokat. Isten áldását kívánta a szülőknek is, áldozatos munkájukért. A tizenkettedikesek nevében Czakó Zoltán olvasott fel elköszönő beszédet, a tizenegyedikesek részéről pedig Hatházi Rebeka búcsúztatta a végzősöket. A XII. B osztály könyvet ajándékozott az iskolának, folytatva a hagyományt, amelyet két évvel ezelőtt kezdett el az akkori XII. C osztály. Ezt követte a szimbolikus kulcsátadás. Végül elszavalták Kányádi Sándornak az iskola 400 éves évfordulójára írt versét – Öreg iskola ünnepére. Az ünnepség végén következett a számtalan díj átadása, amely tükrözte az iskola diákjai által elért kiemelkedő eredményeket. A Szabadság szerkesztőség díját Vincze Minya Boglárka vehette át közösségi tevékenységéért, nyilvános fellépéseiért, amelyekkel az iskola hírnevét öregbítette.A TANULMÁNYI EREDMÉNYEKKEL KIÉRDEMELT KÜLÖNDIJAK 1. Czakó Zoltán XII. B osztályos diákot illeti a Szent Mihály plébánia nagydíja, amelyben mindig az a diák részesül, aki 4 éven át a legmagasabb általános osztályzatot éri el. 2. A Báthory István fejedelemről elnevezett díjat az iskola igazgatósága a Lyceum Alapítvánnyal közösen ítéli oda azoknak a ballagó diákoknak, akik XII. osztályban 9,75-nél nagyobb általános osztályzatot értek el, és magaviseletük 10-es. A díj egy Báthory–portrét, egy emléklapot és pénzjutalmat tartalmaz. A díjat 1999 óta a Lyceum Alapítvány biztosítja. Bíró Vencel a piarista gimnázium történelem szakos tanára volt, de egyben a modernizálás lelkes híve. A katolikus vallásolimpiákon és vetélkedőkön elért eredményeiért a Szent Mihály plébánia külön díjazza Pataki Tímea XII. Helytállni minden élethelyzetben Gyermeknapon búcsúztatták az Apáczai Csere János Elméleti Líceum végzőseit is, akik több felszólaló szerint és szemmel láthatóan is már egyre kevésbé gyerekek – felnőtté válásuk első ünnepélyes lépéseit „ballagták” iskolájuk udvarán 10 órai kezdettel. Az iskola kórusa adta meg az esemény kezdőakkordjait, majd Nagy Albert ótordai lelkipásztor áhítata következett. Péter apostol levelének egy szakaszára alapozta üzenetét, és kiemelte, ha a szülőktől való örökségünk olykor nem is tökéletes, az Istentől jövő megajándékozás értelmes feladat elé állít bennünket, és továbbajándékozásra szólít fel. A kórus többször is „beleszépített” az ünnepség folyamatába, Szabadi Ildikó vezényletével klasszikus kórusműveket és modern feldolgozásokat (Queen) adott elő, kiegészítve a gyakran elhangzó Gaudeamust. A latin nyelvű éneket gördülékenyen énekelték a végzősök is. Nem csoda, hiszen közülük többen is a latin nyelv szeretetéről tanúskodtak nyelvi versenyeken elért sikereikkel. Bizonyára senki sem bánta, hogy vége-hossza nem volt a díjkiosztások fejezetének, hiszen felemelő volt látni, milyen sokféle tehetséges fiatal van a három osztályban, akik egyéni vagy csoportos szinten számtalan sikert értek el. Az egyesületek, társadalmi szervezetek képviselői átadták díjaikat a nyelvi és irodalmi versenyeken, közgazdasági vetélkedőkön jelesen szereplő diákoknak, de kiemelkedő sporteredményeket is díjaztak (például az iskola focicsapata 2011-ben és 2013-ban országos bajnok, illetve Erdély Kupa-győztes lett), továbbá ígéretes színitehetségek és képzőművészetben jeleskedők is átvehették az elismerést. Voltak olyan díjazottak is, akik különösebb „szakosodás” nélkül fontos szerepet töltöttek be, és számtalan feladatot elvállaltak osztályuk, iskolájuk közösségi életében. A kóruson kívül Kovács Andrea és Lukács Ferenc XI. osztályos tanulók Demjén Ferenc Honfoglalás című dalával, illetve Csüdöm Tímea végzős diáklány szépen előadott énekkel tette kellően zeneivé az alkalmat. A tizenegyedikes diákok ezenkívül búcsúbeszéddel, két igazán jól kiválasztott és szépen előadott verssel adtak át utolsó bajtársi üzenetet nagyobb társaiknak. A végzősök közül Tőkés Emma A osztályos tanuló készült szimpatikus, érett gondolatokat és üzenetet közvetítő ünnepi beszéddel. Különösen megkapó volt a kis elsősök jelenléte, akik virágot adtak iskolájuk „óriásainak”. Jelen volt Horváth Anna alpolgármester is, aki arra buzdította a kezdő felnőtteket, hogy minden élethelyzetben emberként tudjanak helyt állni. Vörös Alpár, akinek az ünnepség során moderátori szerepe is volt, beszédében közvetlenül és szeretettel szólt volt diákjaihoz, majd az állatvilágból vett humoros és találó példákkal mutatott rá a különböző jellemeknek, valamint képességeknek megfelelő szerepekre, életpályákra. A Szabadság különdíját a német nyelvi versenyeken kiválóan szereplő Teleky Orsolya, (XII. A) vehette át .A tanév legmagasabb tanulmányi átlagával rendelkező diákok díszoklevelet vehettek át. Mindig Veled, Uram, mindig Veled… Az örök Gaudeamus igitur mellett ezzel a vallásos tárgyú énekkel vonult be a Farkas utcai református templomba a Kolozsvári Református Kollégium két osztálya, pontosabban 45 végzőse. A 21. évfolyam ballagási ünnepségén Gáll Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsosa hirdetett igét, amelynek alapjául a Bírák könyve 7. részének 9–18. verse szolgált. – Elindultok helyeteket megkeresni a világban. Veszélyes, nehéz feladat vár rátok, de soha ne feledjétek: Isten oltalma mindig veletek lesz – fogalmazott a lelkipásztor, majd közösségteremtésre és összetartásra buzdította a fiatalokat. Székely Árpád igazgató arra kérte a végzősöket, hogy a Krisztusba vetett hitben élve mindig szilárdan álljanak ellen a „romlás virágainak”. Míg Oláh Emese RMDSZ-es városi tanácsos a célok elérésére ösztönözte a fiatalokat, addig Szabó Gábor tanfelügyelő arra buzdította őket: – Térjetek néha vissza azon maradandó értékek közé, amelyeket a kollégium teremtett – mondta. Az iskola amerikai támogatója, Lauer Edit asszony így vélekedett: – Huszonegy éve örömmel veszünk részt abban a keresztszülő-programban, amellyel az amerikai magyarok egy csoportja támogatja a kollégium diákjait. Sok kiváló fiatallal ismertetett meg ez a program, és ez ad erőt a folytatáshoz – mondta, majd felolvasta a kollégium támogatását már a kezdetektől felvállaló Nádas Gabriella asszony üzenetét. – Azért támogatjuk ezt az iskolát, mert a kollégium lelke és szellemisége Amerikában is „megszólított embereket” – tudtuk meg a beszédből. Kerekes Boróka véndiák, aki négy évvel ezelőtt érettségizett a kollégiumban, arra figyelmeztetett: a kollégium nagycsalád, amelyet Isten szeretete ölel át. Ezt követően Molnár-Galaczi Júlia és László Margit osztályfőnökök emléklapot nyújtottak át minden végzősnek. Kovács Sarolta első osztályos kisdiák azt hangsúlyozta: a végzősök tudják, hogy mit hagynak most itt, és mit visznek magukkal azon az úton, amelyen elkíséri őket a kisebbek szeretete is. Tasnádi István XI-es arra buzdította a maturandusokat, hogy találják meg hivatásukat, tegyék széppé saját, de mások életét is. A Bibliát Czirmay Zoltán, Kovács Emese és Stojka Tímea végzősök adták át a XI.-eseknek, azaz Kovács Andreának, Tasnádi Istvánnak, Rácz Szabolcsnak. Váncza Loránd végzős hangsúlyozta: a kollégium tervezésre, alapozásra, építkezésre nevelte őket. A végzősök kórusának bizonyságtétele ezúttal sem maradt el: vezényelt Székely Árpád és Antal Zsuzsa maturandus, kántorizált Kovács Réka orgonatanár. A János Zsigmond Unitárius Kollégium ballagási ünnepélyeinek sajátossága a meghitt, családias hangulat. Ennek titka minden bizonnyal az a különleges kapcsolat, amely ebben az iskolában a tanárokat és diákokat összefűzi. Az idei végzősök búcsúztatását is ennek varázsa hatotta át: a kollégiumból kilépő fiatalok nem csak iskolájuktól, tanáraiktól, hanem második otthonuktól, szigorúan féltő nevelőiktől köszöntek el szombaton, az unitárius templomban sorra került ünnepségen. Solymosi Zsolt aligazgató, vallástanár áhítatát követően Popa Márta igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kedves szavai a szintén szombatra eső gyermeknapot idézték fel, mondanivalója azonban az iskolapadból „kinőtt” maturandusokhoz szólt. A két esemény egybeesése jó alkalom volt arra, hogy emlékeztesse a felnőtt kor küszöbén álló fiatalokat, mennyire fontos, hogy megőrizzék magukban a merész gyermeket, a gyermekként szőtt szép álmokat, és tegyenek azért, hogy ezek valóra váljanak. Dr. Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka annak az értékvilágnak és szellemiségnek a megőrzésére, illetve fontosságára hívta fel a végzősök figyelmét, amelyet ebben az iskolában kaptak. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes köszöntőbeszédében mindenekelőtt azt kívánta a ballagóknak, hogy értékeljék ezt a pillanatot, s hogy őrizzék meg mostani önmagukat. Bárhogy is alakuljon a sorsuk, bármit is érjenek el az életben, maradjanak meg lélekben a jövőjét bátran tervező, elszánt fiatalnak. Magdó János, kolozsvári magyar főkonzul személyes hangvételű beszédében arról szólt, milyen értéket képviselnek az ember életében az iskolaévek, és mennyire megismételhetetlen pillanatok ezek. A XI.-es diákok nevében Ecsedy-Baumann Edina búcsúztatta a végzősöket, a ballagó diákok részéről a két évfolyamelső diák, Lőrincz István és Tóth Dávid mondott beszédet. Kiosztották a János Zsigmond Kollégium és az unitárius egyház különdíjait is, illetve több közéleti díjat. A János Zsigmond díjat azok a diákok kaphatják, akik a humán és társadalomtudományok területén megyei, országos és nemzetközi versenyeken kiváló eredményt értek el, vagy irodalmi összeállításokban, versmondásban és színjátszásban jeleskedtek. A díjat azok kapják, akik a reáltudományok területén megyei, országos és nemzetközi versenyeken kiváló eredményeket értek el. A kollégium diáktanácsának díja a diákprogramok tervezésében, szervezésében aktívan szerepet vállaló végzőseknek jár, nevezetesen Gál Sándornak, illetve Tóth Dávidnak. Az unitárius egyház díjai Az Unitárius Egyház fődíja, a Kelemen Lajos díj. Ebben a díjban az a diák részesül, aki a diáktársak és a tanárok értékelése alapján kimagasló eredményt ért el tanulmányi és közösségépítés téren. A díjat idén Kerekes Kinga kapta. A Kolozs-Tordai Egyházkör díját Gulácsi Orsolya kapta, aki hitéről tett tanúbizonyságot a négy esztendő ideje alatt. Telt házas ballagás az operában Szokatlannak tűnhet ballagás kapcsán telt házról beszélni, de a Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében ezúttal nem, mivel a végzősök ünneplését a Kolozsvári Magyar Operában tartották. Az iskola az utóbbi két évben az épületcsere miatt kénytelen az intézményen kívül megtartani ünnepélyeit, így a Diákművelődési Ház után ezúttal az opera adott otthont az idei ünnepségnek. A 12 harangszó elkondulása mellett, az iskola zászlóját és kulcsát vivők mögött a tizenkettedik osztályosok – élen az osztályfőnökökkel– énekszóval vonultak fel a színpadra, ahol már várták a XI. osztályosok és a ceremóniamester, Iszlai Enikő igazgatóhelyettes. Az 1557-ben alakult iskola hagyományait a mai Brassai felvállalta, értékeit a politikailag nehezebb időkben megőrizte, és napjainkig átmentette – szombaton a 457. évfolyam ballagott el. Kósa Mária igazgató ünnepi beszédében a szépséges, céltudatos, magasan ívelő, vidám énekű madarakkal vont parabolát, Hermann Hesse német író gondolataival és Boldizsár Ildikó királyfiról szóló meséje alapján bocsátotta szárnyukra a végzős hallgatókat – a mesehőst tanító két holló, az Emlékező és Gondolkodó, valamint a kilenc további titokhordozó madár segítségével kívánt nekik szép madárhoz illő, szép repülést. A hagyományőrzés jegyében hangzottak el a további búcsúbeszédek és szavalatok: hangzottak el. A szimbólumok szokásos átadása és átvétele következett: a zászló- és kulcsátadás. A nagybetűs életbe való jelképes kilépésnél a végzősök három lépést tettek meg előre, a tizenegyedikesek meg a nyomukba. A tanulmányi díjak átadása közben a jelenlévők egyperces néma csenddel áldoztak a XII. C osztályos, súlyos betegség által örökre elszólított Marha Dorottya emlékére. Első ballagás az új iskolában Tizenhat magyar fiatal végzett idén a S. Toduţă Zenelíceumban. Ez volt az első évfolyam, amely már a tanintézmény új székhelyén (Pap/Párizs utca 60. szám) énekelhette el a Gaudeamust. Kállay-Miklós Tünde, a magyar tagozatért felelős igazgatóhelyettes a fentebbi ének magyar fordításából kiindulva szólt a végzősökhöz. – A Gaudeamus… harmadik szakasza teszi ezt a dalt igazán diákdallá. Vivat academia, vagyis „Éljen az egyetem” – esetünkben „az iskola”. Veletek együtt éltettem én is az iskolát, ahol legtöbben a betűvetést tanultátok, ahol kamaszokká váltatok, és ahol reményeink szerint az életre felkészült, az életnek örvendező ifjakká váltatok. Amikor azt énekeltétek, hogy „vivat professores”, tanáraitokban tulajdonképpen nemcsak minket, hanem egy hagyományt, a tanáraitok tanárait éltettétek. Olyan kiválóságokat, mint a nemrég elhunyt Guttman Mihály tanár úr, aki egyike volt azoknak, akiknek iskolánk szellemiségét is nagymértékben köszönheti – mondta az igazgatóhelyettes. Vincze Melinda végzős beszédében egy utazáshoz hasonlította az iskolás éveket, majd közölte: tizenkét év dallamát viszik magukkal. Rudolf Ráchel XI.-es diák egy Varró Dániel-vers alapján arra összpontosított: a zenelíceumba járó diákok otthonuknak érezhették az iskolát. – Tizenkét hosszú év alatt a megszokás, a dolgok ismétlődése, a biztonság érzése elhitette veletek, hogy itt laktok. S most hirtelen mindenhonnan azt halljátok, hogy menni kell. Na de hova? Ki-ki a maga útjára. De mi tudjuk, hogy minden vég valaminek a kezdete, és az otthont az is megtalálja, aki elköltözik. Tamási Áron szavaival búcsúzunk: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – hangsúlyozta a XI.-es diáklány. Szabadság (Kolozsvár) 2013. december 4.Magyar-román kulturális szótárMagyarország Kolozsvári Főkonzulátusán mutatták be a Magyar- román kulturális szótárt (Dicţionar cultural maghiar- român), melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége adott ki. Szerkesztői Benő Attila és Péntek János, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatói. A kötet a magyar kultúra, főleg a romániai magyar kultúra legreprezentatívabb értékeit mutatja be. Magdó János főkonzul, felvezető beszédében, nagyon jó kezdeményezésnek nevezte a kulturális szótár megjelentetését, mert hozzájárul egymás értékeinek kölcsönös megismeréséhez. Neves személyiségekről intézményeket neveztek el. Azonban a többségi társadalom nem sokat tud róluk. Hasonlóképpen nem ismeri a tudományos és művészeti alkotások szerzőit sem. A kulturális szótár jelentős eszközt jelent a magyar közösség értékeinek bemutatására. Kötő József hivatkozik Konrád György egyik tanulmányára, melyben megfogalmazta azt a gondolatot, két közösség egymásra találásának egyik legalkalmasabb eszköze a kultúra. A kötetben 358 szócikk jelenik meg, 260 személyiségre vonatkozó adatok olvashatóak. A két közösség szellemi értékeinek a kölcsönös megismerése a versenyképesség növeléséhez járul hozzá. Szerinte ebben az interkulturális térben fontos értékek: a tolerancia és az empátia. Felhívta a figyelmet, hogy ismerni kell olyan neves személyiségek által létrehozott szellemi értékeket, melyek az egyetemes kultúra részévé váltak. Példaként említette, többek közt, Bolyai János (nem-euklideszi geometria megalkotója) nevét. Gróf Mikó Imre olyan alapítványt hozott létre, melyet a közösség mai is használ. Janovics Jenőt a magyar filmgyártás megteremtőjeként tartják számon. A könyv olyan mozgást indíthat el a civil társadalomban, mely a kölcsönös megismerés alapját erősíti. Lucian Năstase, a BBTE tanára pozitíven értékelte a könyvet, mely gazdag tartalommal rendelkezik. Gyakran előfordul, vannak olyan magyar kifejezések, melyeknek nincs megfelelőjük a román nyelvben. Említette a borvíz fogalmát, amelyet a román nyelvben is használják. 1980-ig nem használták az „apă minerală” kifejezést. Benő Attila elmondta, hogy a kulturális szótár enciklopédikus jellege következtében különbözik a többi szótártól. Nem a szókincsre helyezi a hangsúlyt, hanem a kulturális élet, az intézmények megismertetésére egy másik közösség olvasóival. A modern technika eredményeit felhasználva, hamarosan az Interneten is olvasható lesz a kulturális szótár. Péntek János professzor a könyv megírásának indítékairól beszélt. Bemutatta a kötet tartalmi elemeit: A szótár használati útmutatója. Hogyan olvassák a magyar nyelven írott szavakat? Szócikkek (a magyar nyelv betűrendjének megfelelően). Tárgy és névmutatók. A Magyar-román kulturális szótárról A 2009-ben kiadott Román- magyar kulturális szótár a magyar anyanyelvűek számára mutatja be a román kultúra főbb érékeit. A 2013-ban szerkesztett, bemutatott kulturális szótár a román közösséghez szól. Olyan egyénekhez szól, akik nem vagy kevésbé ismerik a magyar nyelvet, és meg akarják ismerni a magyar kultúra értékeit. A kulturális szótár kollektív munka eredménye. A szerzők különböző szakterületeken dolgozó személyiségek: művészettörténet (Weisz Attila), magyar színháztörténet (Kötő József), magyar irodalomtörténet (Bartha Katalin Ágnes, Karácsony Zsolt), nyelvészet (Németh Boglárka, Máthé Dénes), kulturális hatások (Sárosi-Márdírosz Krisztina). A könyv borítólapja Ördög-Gyárfás Ágota munkája. Csomafáy Ferenc erdon.ro 2013. december 9.Kétszáz éves templomukat ünnepelték (Vargyas)Kettős ünnepet ült a vargyasi unitárius egyházközség: kétszáz éve épült templomuk, ifjúsági szervezetük, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) helyi fiókja pedig száz esztendeje alakult meg. A felszólalók a vargyasiak Istenbe vetett hitét, önzetlenségét és cselekvőkészségét emelték ki: ahol ilyen munka folyik, ott a magyar jövő és az unitarizmus biztosított. Az ünnepi istentiszteletet végző Bálint-Benczédi Ferenc püspök örömét fejezte ki, hogy Vargyason még oly sokan vannak, akik fontosnak tartják Isten hajlékának megóvását, s önzetlenül tesznek, hogy az elődeik által megteremtett értékeket megőrizzék. Mint mondotta, Európa nagy városaiban már csak mint műépítészi és kulturális értékként szemlélik az évszázadokon keresztül a hitet és a tanítást szolgáló épületeket, ám nálunk valódi szerepét tölti be, Isten hajlékául szolgál. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt esztendőkben Vargyason nemcsak az épület újult meg, hanem a jó és a szeretetben hinni tudó emberek lelke is. Az egyházközség gondnoka, Sütő Béla kisebb csodának mondotta, hogy megújították a templomot – a felújítás során talált kis angyalt biztató előjelnek tartotta –, a folyamatosan mellettük álló egyházfiak és számos más felekezetű barátuknak köszönhetően sikerült. A múltat ismét megmentették – fogalmazott a gondnok –, de ideje a jövőbe lépniük: az egyház értékes dokumentumait méltó helyre kell kiállítaniuk, fel kell újítaniuk a harangrészt, s a templom környékét is jobbá, szebbé kell tenniük. Ilkei Ferenc polgármester elismerését fejezte ki a templomot és az orgonát felújítani tudó közösségnek, s arra kérte Andorkó Ferenc lelkészt és a Vargyasi Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet működtetőket, hogy továbbra is tartalommal töltsék meg Isten hajlékát. Ha sikerül folytatni az elődök által elkezdett munkát, akkor nem járnak sikerrel a tudatos népirtásunkon dolgozó sötét erők – mondotta a községvezető. Az ODFIE országos elnöke, Fülöp Júlia a hitet és a művelődést is szolgáló társaiknak fejezte ki jókívánságait, s arra buzdított, hogy közösségépítő munkájukat könnyen, szívükben örömmel végezzék. A helyi egyleteseket képviselő Gánya Ervin ígérte, méltó folytatói lesznek a száz esztendővel ezelőtt elkezdett munkának. A Háromszék–Felsőfehéri Unitárius Egyházkör esperese, Török István a Istenbe vetett hitet megélőkről beszélt: a két évszázada élt vargyasiak életében a templom biztos pontot jelentett, s minden bizonnyal jelent ma is – példázza ezt kitartó munkájuk is. Az eseményen jelen levő két főgondnok közül előbb Máthé Dénes szólalt fel. A vargyasiak erőt meghaladó munkáját – a templom külső-belső felújítását, az orgona javítását egymaguk, központi egyházi segítség nélkül végezték – értékesnek nevezte, a megújult templomot pedig nemcsak az erdővidéki, de a magyarság egyik legszebbének mondotta, olyannak, melyen igencsak látszik az itt élő emberek Istenbe vetett hite. Csáka József főgondnok a Vargyashoz való kötődéséről beszélt, és édesapja hagyatékából előkerült – leginkább a Sütő család történetéhez adalékokat biztosító – dokumentumok másolatát ajándékozta a helyieknek. Andorkó Ferenc tiszteletes a 2009-től folyó felújítás főbb momentumait sorolta fel, s kiemelte Cseresznyés Szilamér építőcsapatának sikerét, az orgonát megújító Bors László tehetségét, továbbá a legjelentősebb pénzbeli támogatást, kétezer dollárt adományozó – a nagyapja, a vargyasi ifjúsági egyletet száz esztendeje megszervező Kiss Károly néhai kántortanító révén kicsit önmagát is vargyasinak valló – Sztankovits Zsuzsa önzetlenségét s a helyi közbirtokosság és polgármesteri hivatal folyamatos támogatását. Fehér János művészettörténész a templomépítés előzményeiről és a kivételesen értékes munkát végző mesteremberekről tartott előadást, Ilkei Lóránt pedig a vargyasi ifjúsági egylet százesztendős múltjának legfontosabb mozzanatait ismertette. Az eseménynek emléket állító, a templomban elhelyezett márványtáblát a Vargyasról elszármazott Molnár testvérek adományozták. Az ünnepséget a szeretetiskolások műsora zárta. Hecser László Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 13.Válasszuk az erdélyiséget! – Erdélyi személyiségek felhívása – ALÁÍRHATÓ!A romániai államfőválasztás második fordulója történelmi súlyú választás elé állította Romániát. Soha ilyen élesen nem osztotta meg ezt az országot az a kulturális határ, amely Közép-Európát választja el a Balkántól, soha ilyen élesen nem volt látható, hogy két eltér perspektíva, munkamorál és jövőtervezési szellem él itt egymás mellett, a Kárpátok két oldalán. Az egyik oldalon Victor Ponta, a holnapot felél jelen képviselője, a zsákmánypolitikát fenntartó fanarióta kormányzás továbbvivje áll. A másik oldalon pedig Klaus Johannis, az erdélyi reménykedés képviselője, azé a reményé, hogy Erdély hatására ez az ország talán még lehet az, ami eddig nem volt: szótartó becsületes munkára és a teljesítmény elismerésére épül, erkölcsös társadalom. Mit tehetnek az erdélyi magyarok? Úgy gondoljuk, két lehetőséges döntés van! Lehet annak alapján dönteni, hogy az egyik jelölt, Victor Ponta rég elvesztette szavahihetőségét a szemünkben, a másik pedig, Klaus Johannis, erdélyi szász – kisebbségi – mivolta ellenére sem ígért semmit, sőt, nem ért egyet Székelyföld autonómiájával, következésképpen nincs jó választás, nem érdemes szavazni. Ez a döntés azonban lemondás arról, hogy alakítsunk valamit a sorsunkon, ez a döntés a reményvesztett várakozásé, hogy majd – valamikor – csak elbukkan egy jelölt a román nemzetállam ködéből, aki tétlenségünk dacára megfelel várakozásainknak. És lehet annak alapján dönteni, hogy a mostani helyzet túlmutat azon, amit Klaus Johannis jelenleg képviselő: azt rajzolja ki, hogy létrejöhet – 1920 óta először – egy olyan összerdélyi szolidaritás, amelyre talán teljesen új politikai épület húzható fel. Lassan ugyan, aprómunkával, de nem esélytelenül! Mi ezt a reményt támogatjuk! Szakítani kell azzal a Romániával, amelyben a választások a pillanatnyi ígéretekről szólnak, amelyben a politikusok a lakosság túlélési reményeiből építik fel saját megélhetésüket. Szakítani kell azzal a romániai kisebbségpolitikával, amely a jogokat engedményként fogja fel, és amely a visszavonható engedmények fölötti alkudozással tartja ellenőrzése alatt a magyarság politikai képviseletét. Most Erdély felemelkedése került az előtérbe, ami esély és remény számunkra. Csak annyit kell tennünk érte, hogy vasárnap szavazzunk rá! Válasszuk az erdélyiséget a balkanizálódás ellenében! Farkas Árpád költő, Gazda József író, műkritikus, Izsák Balázs SZNT elnök, Kovács István az unitárius egyház közügyigazgatója, Kosztándi Jenő festőművész, Farcádi Botond újságíró, főszerkesztő, Incze Sándor nyugalmazott esperes, Vetró András szobrászművész, Damokos Csaba dizájner, Ferenczes István költő, Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár, Bereczki Kinga CIVEK elnök, Jánó Mihály művészettörténész, Beder Tibor a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Ötvös József református esperes, dr. Ütő Gusztáv képzőművész, egyetemi tanár, Nagy László az unitárius egyház püspökhelyettese, Kolumbán Gábor, dr. Máthé Dénes egyetemi tanár, Toró Attila a sepsiszentgyorgy.info szerkesztője, dr. Nemes Tibor családorvos, László János vállalkozó, dr. Antal Álmos kórházigazgató, Dr. Széman Péter az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke, Bíró Béla újságíró, a Sapientia EMTE professzora. Az aláírók névsorához itt lehet csatlakozni: https://erdely.ma/alairas.php?al_id=20 Erdély.ma 2015. március 16.Bemutatkozik a Magyar Nyelvstratégiai Intézet KolozsváronSzerdán mutatják be Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán a Magyar Nyelvstratégiai Intézetet. A rendezvény keretében sor kerül a Magyar Nyelvstratégiai Intézet és a Termini Egyesület együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására. Az intézmény céljait és működését annak igazgatója, Bencze Lóránt professzor ismerteti. A vendégeket Mile Lajos főkonzul köszönti, a találkozó során az alábbi kiadványokat is bemutatják: Sorbán Angella: Kisebbség és kétnyelvűség. A kétnyelvűség szociológiai aspektusai az oktatásban és a munkaerőpiacon. Bemutatja Péntek János professzor, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet szakmai igazgatója, a Termini Egyesület társelnöke. Gróf Annamária, N. Császi Ildikó, Szoták Szilvia (szerk.): Sokszínű nyelvészet – nyelvi sokszínűség a 21. század elején. Írások Kolláth Anna tiszteletére. Bemutatja Szoták Szilvia, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet főtanácsadója, a Termini Egyesület elnöke. Benő Attila: Kontaktusjelenségek az erdélyi magyar nyelvváltozatokban. Bemutatja Máthé Dénes egyetemi docens. Időpont és helyszín: 2015. március 18., szerda 17.00 óra, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa (Kolozsvár, Főtér 23. szám, belső udvar). maszol.ro 2017. május 10.A magyar nyelv napjai KézdivásárhelyenVerseny és konferencia Idén negyedszázados évfordulója van az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége megalakulásának. Ezt ünnepi műsorral, díjátadással, szakmai konferenciával, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedővel ünneplik. Mindez Kézdivásárhelyen zajlik május 11–14. között. A konferencia és a verseny témája: a reformáció hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében. Pénteken 10 órától megnyitó a Vigadó Művelődési Házban, átadják a Sütő András Nyelvőrzés-díjat és a Tüzes Bálint-díjat; 16 órától kiállításmegnyitó az Incze László Céhtörténeti Múzeumban: A Vizsolyi Biblia 425 éve (a Budapesti Városvédő Egyesület kiállítása). 17 órától konferencia ugyanott (A reformáció hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében a következő előadásokkal: – Ruszka Sándor (lelkész, Kézdivásárhely): Ha lett volna Luthernek Facebookja… – A. Molnár Ferenc (professor emeritus, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem): A reformáció magyar bibliafordításainak és egyházi éneklésének hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében. – Máthé Dénes (egyetemi docens, Kolozsvár): A reformáció szerepe irodalmi nyelvünk 16. századi formálódásában. – Péntek János (ny. egyetemi tanár, akadémikus, Kolozsvár): A moldvai magyarok anyanyelvűsége az egyházújítás(ok) időszakában. Szombaton 9.30-tól kirándulás a meghívottak és a konferencia résztvevői számára. 10 órától Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő a Gábor Áron Szakképző Líceumban, 16-tól városnézés, múzeumlátogatás, 18-tól bábszínház (a 4. osztályosok számára), 17.30-tól koncert a Vigadóban, 20-tól táncház a Gábor Áron-líceumban, zenél a Harai zenekar. Vasárnap 10-től záróünnepség. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 15.Huszonöt éves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége„Magyarul álmodom” Három napon át – péntektől vasárnapig – tartalmas rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Díjátadók, kiállítás, értekezlet és kirándulások színesítették a programot, amelynek egyik kiemelkedő része volt a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő lebonyolítása. A rendezvény választott témaköre: a reformáció hatása és jelentősége Erdély magyarnyelvűségében. Pénteken 10 órától a Vigadó Művelődési Házban tartott, Deák Magdolna tanárnő által levezetett megnyitóünnepséggel rajtolt az eseménysorozat, számos neves meghívott, az AESZ erdélyi és magyarországi partnerei, támogatói szólaltak fel és mondták el köszöntőbeszédüket, rengeteg szép gondolat hangzott el. A külsőségek nem számítanak, mondhatnánk, de a muskátlikkal szépen feldíszített színpad már jelezte: különleges alkalom zajlik, majd a Bod Péter Tanítóképző XI. A osztályos tanulóinak műsora vezette fel az ünnepséget. A lányok iskolájuk névadója, Bod Péter Szent Hilarius című művéből adtak elő részleteket énekkel, gitárkísérettel. A teljesség igénye nélkül, néhányan azok közül, akik méltatták az AESZ kitartó értékmentő munkáját: Kiss Imre főtanfelügyelő, Péntek János nyelvész, Kőrösi Viktor Dávid konzul, Tóth Attila, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet megbízott igazgatója, dr. Eőry Vilma, az említett intézet szaktanácsadója, Kovács Zsuzsanna a magyarországi Anyanyelvápolók Szövetsége képviseletében, dr. Nagy L. János egyetemi tanár, A. Molnár Ferenc professzor, Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség országos elnöke, Zsigmond Győző, az AESZ alapító elnöke, Zsigmond Emese, a társszervező, 60 éves Napsugár gyermeklap főszerkesztője. Kiss Imre a házigazdák nevében köszöntötte a résztvevőket, elmondta: „a költők versben, a tudósok értekezésekben fogalmazták meg a magyar nyelv különlegességét, idegen ajkúak is többször rácsodálkoztak elképesztő gazdagságára, eleganciájára, zenéjére. Nyelvünk közösségi és személyes létünk alapja, önazonosságtudatunk meghatározója, szellemi létünk közege. A magyar nyelvet örököltük, és kötelességünk továbbadni, ilyen körülmények között is, hogy jogainkat folyamatosan korlátozzák”. Péntek János akadémikus, a BBTE nyugalmazott tanára, az AESZ elnöke az esemény ünnepi jellegét hangsúlyozta, dr. Nagy L. János Illyés Gyulát idézte: „Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazánból: jellemkérdés.” Zsigmond Győző alapítótag, egykori elnök régi fotók, kiadványok kivetítésének kíséretében idézte fel az AESZ indulását, a kezdeti körülményeket, az első nyelvhelyességi versenyek hangulatát, és javaslatokat is tett a további működésre, egyben felajánlva szakmai segítségét is. Helyszűke miatt nem tolmácsolhatjuk a beszédek sorát, a számtalan megszívlelendő gondolat meghallgatása után is fontos pillanat következett, átadták a Nyelvőrzés Sütő András-díját, amelyet ebben az évben Albert Ernő nyugalmazott magyartanár, néprajzkutató vehetett át. Laudációt Erdély Judit, az AESZ alelnöke mondott, akit egykori diákként az Albert tanár úr órái, hozzáállása győzött meg arról, hogy neki is a magyartanári pályát kell választania. A bronzplakettet (Hunyadi László marosvásárhelyi képzőművész alkotását) Ördög Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke nyújtotta át. Albert Ernő Csíkdánfalván született, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett diplomát, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója volt. Számos publikáció, könyv, gyűjtés fűződik nevéhez, érdemeit Sepsiszentgyörgy városa 2006-ban Pro Urbe díjjal ismerte el. A saját megfogalmazása szerint a 80. életév után ráadásba kapott 86.-at taposó Albert Ernő úgy véli, ha valamikor, most igazán szükség van az anyanyelv ápolására. „Csak a fiatalok látnak minket öregnek, hiszen rengeteg még a munka, a tennivaló, amit csak mi végezhetünk el” – fogalmazott. Hozzátette: nagy fájdalom számára, hogy szép magyar nyelvünket sokan úgy használják, hogy egymást érik – szóban és írásban, köznyelvben és médiában – a trágár kifejezések. Szöllősi Katalin, a Marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákjának A nagy hegyi tolvaj című ballada szívhez szóló előadása után Nagy Éva, az Oktatási Minisztérium kabinetigazgatója tolmácsolta üdvözlő szavait, majd az idén első alkalommal átadott Tüzes Bálint-díj kiérdemlőjét ismerhettük meg. Izsák Arnold Róbert (akinek verseit korábban a Székely Hírmondó hasábjain is olvashatták) prof. Péntek Jánostól vehette át az anyagi támogatással is járó elismerést, a Tüzes Bálint öccse, a Svájcban élő Péter által alapított díj ugyanis az anyanyelvápolás terén kiemelkedően teljesítő diákokat hivatott segíteni. A három órán át zajló megnyitó ünnepséget a sepsiszentgyörgyi Harai zenekar és Szöllősi Katalin fellépése zárta. Délután a diákok kiránduláson vettek részt, felkeresték az Ika várát, majd kézműves tevékenységekre fogadta őket a csernátoni Haszmann Pál Múzeum. Ugyancsak aznap 16 órától az Incze László Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg A Vizsolyi Biblia 425 éve című kiállítás. Gesztusértékű, hogy a pannókon olvasható tudnivalókból összeállított rövid összefoglalót román nyelven is kifüggesztették. Dimény Attila múzeumigazgató elmondta: megtiszteltetés az intézménynek, hogy fogadhatják a Budapesti Városvédő Egyesület egyház- és bibliatörténeti kiállítását, amelyet eddig már több mint félszáz helyszínen mutattak be. Különlegesség, hogy itt az alapkiállítás helyi polgárok által rendelkezésre bocsátott darabokkal is kiegészült, mint például a Budapesten 1868-ban kiadott Biblia és egy 1903-as kiadású Újtestamentum, illetve egy 20. század eleji református Biblia. Balogh Zoltán, a Kézdi–Orbai Református Egyházmegye esperese méltatta a kiállított anyag jelentőségét, végül a Kézdi–Orbai Református Egyházmegye lelkészcsaládjainak kórusa adott elő két kórusművet, Ruszka Sándor karnagy irányításával. A kiállításmegnyitót szakmai konferencia követte a múzeumban A reformáció hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében témával, a következő előadásokkal: Ruszka Sándor (lelkész, Kézdivásárhely): Ha lett volna Luthernek Facebookja; A. Molnár Ferenc (professor emeritus, Miskolci Egyetem, Debreceni Egyetem): A reformáció magyar bibliafordításainak és egyházi éneklésének hatása és jelentősége Erdély magyar nyelvűségében; Máthé Dénes (egyetemi docens, Kolozsvár): A reformáció szerepe irodalmi nyelvünk 16. századi formálódásában; Péntek János (ny. egyetemi tanár, akadémikus, Kolozsvár): A moldvai magyarok anyanyelvűsége az egyházújítás(ok) időszakában. Szombaton délelőtt kirándulásra mentek a meghívottak és a konferencia résztvevői, ezzel párhuzamosan kezdődött a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő a Gábor Áron Szakképző Líceumban. Városnézés és múzeumlátogatás után, délután a Cimborák Bábszínház szórakoztatta a 4. osztályosokat, illetve Mint a szép híves patakra című koncertjét mutatta be a Codex Régizene-együttes a Vigadóban, este pedig a Harai zenekar húzta a talpalávalót a táncházban, a Gábor Áron Szakképző Líceumban. Vasárnap délelőtt a Vigadó Művelődési Házban az eredményhirdetéssel és díjazással egybekötött záróünnepséget a Nagy Mózes Líceum diákjainak előadása színesítette. Farkas Imola / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) lapozás: 1-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
